2016. február 26., péntek

Art journal #2

Hát az úgy vooolt... :) Hogy Beától kaptam egy zacskónyi kincset - sizzix-szel kivágott pillangókat, domborított lapokat, egy stencilt meg ilyesmiket, és kedvet kaptam hozzá, hogy a stencilt felhasználjam. Ez lett az alap gondolat. Aztán mivel az art journal bosszantó, ámde zseniális tulajdonsága, hogy mindig dupla oldal, így a stencilen lévő szöveget úgy döntöttem, ketté szedem. Felvittem szépen stencilen keresztül a sűrűbb gessom (Pentart), majd hagytam száradni - legalább nem maradtam le nagyon a sorozatom cselekményében ;) Így lett egy "vidám" oldal és egy "borús" oldal. Itt már egyértelművé vált számomra az oldalak színezése. Szokás szerint gelatoval színeztem mindkét oldalt, majd ugyanígy gelato és ecset segítségével rajzoltam körbe a feliratot  Így picit hangsúlyosabb lett. Aztán stencileztem még a másik két átellenes sarokba kis rombuszokat (paralelogrammák?), meg bélyegeztem a kedvenc kottás szilikon nyomdámmal, illetve kipróbáltam egy  -nekem- új technikát: stencilen keresztül vittem fel a versamark tintám, és szórtam rá áttetsző domborító port (ezt is köszi, Bea!). Hőlégfúvóztam és tadaaam. Hát nem a legszebb, de adott egy érdekes struktúrát. :) eztán az egyik kedvenc idézetem is felkerült a bal oldalra, de valami hiányzott... heteken át agyaltam, hogy vajon mi? Amikor egy nagyon kedves barátom felvetette, hogy egy esernyős lány sziluettje tök jól menne a jobb oldalra. Hát megrajzoltam. Majd kiszíneztem alkoholos filccel, kivágtam és ráraktam. Imádtam, de valami még mindig hiányzott... aztán tegnap megvilágosodtam. A bal oldalra - a vidám oldalamra - fekete szívecskék (ha már a sziluetteknél voltam, meg akartam maradni annál) -, a borús oldalamra kis felhőcskék és persze eső kellett, elvégre eső nélkül esernyőben állni valóban értelmetlen.. dehogy a vidám hangulatot picit átemeljem ide is, az eső lila és rózsaszín... :) 

Jöhetnek a kritikák, állok elébe...de nekem ez az oldal most szeretem-oldal lett. :)


2016. február 12., péntek

Art journal #1, februári kihívás és moodboard

Az art journal egy jó darabig egyáltalán nem mozgatta meg a fantáziám, de már fél éve egyre jobban tetszik...aztán megcsináltam a két nappal ezelőtti posztban mutatott "időkapszulám", és ez eléggé adta magát :) Ebbe a könyvbe art journal kívánkozott!

Mivel még soha nem csináltam ilyet, így egy youtube videóba kapaszkodtam... az alapot ennek segítségével csináltam, de szerencsére azért sikerült a saját egyéniségem megtartva "másolni" a technikát. Kicsit elcsesztem, mert a rajz is saját, elég aránytalan, de a háttér miatt bevállalom, ez az én elsőm. :) Ragasztgattam, alapoztam, bélyegeztem, gelatoztam, distress inkeltem, stencileztem... elsőre kicsit soknak tűnt, de az összhatást mégis imádtam... és készíteni is! Azt hiszem, ez az én igazi stílusom...

A másik lényeges momentum: most először alkottam moodboard alapján. Ennek az a lényege, hogy Bea és Virág összeraktak egy "táblát", amin a különböző képek hangulata kellett, hogy inspiráljon alkotásra. Ééés, mivel kevés időm van mostanában alkotni, ez az oldal egyben a februári kihívás is: a festett illetve bélyegezett háttér készítése.

Ez volt a moodboard:



Íme, az ELSŐm... várom a kritikákat! ;)





2016. február 10., szerda

2016. időkapszula projekt

Bea, a kedvenc scrapbookos barátnőm, és Virág, a mixed media királylány indítottak egy új FB csoportot illetve blogot. Ők a Sugallatok. Kitalálták, hogy jó fejek lesznek, és segítenek az olyan kis kezdő pacsmagolóknak, mint pl én is, akik nem tudják, mit érdemes venni ehhez a technikához, és hogy azokat hogyan is kellene szakszerűen használni, hogy végül igazi WOW dolgok születhessenek - amiről mindenki csak találgatja, hogy a manóba tudta ezt valaki is megcsinálni? :) 

Az időkapszula projekt is ehhez kapcsolódik. Az alap gondolat az volt, hogy egy tetszőleges dobozt díszítsen ki magának mindenki, amibe az év folyamán a különböző tanult technikákkal készült minialkotások kerülnek majd. Mivel hetek alatt SEM találtam megfelelő dobozt, így úgy döntöttem, renitens leszek... az én kapszulám egy régi könyv - ily módon Anna Karenina is forgatásra kerül még, és nem vész el egy doboz mélyén. A könyv lapjait tervezem majd 2-3-asával összeragasztgatni, lealapozni és ezen gyakorolni a technikákat. Ha mégsem alkalmas a próbálgatásra a könyvlap, akkor majd ide ragasztom be utólag, amit csinálok. :) 

A sötétkék borítót alapoztam pár rétegben fehér gessoval, majd miután megszáradt, gelatos-zal színeztem - többnyire találomra. Erre aztán nyomdáztam, struktúrpasztáztam, sprickoltam, és vééégre felhasználtam ezt a NCsD kalitkát is! Vettem mostanában pár papírvirágot, bár ezek speciel Annától vannak, tőle vettem a maradékait, ide meg pont jók voltak... bár a narancsosat én festettem fehérből, de szerintem egész jó lett :) A kis leveles ágacska sizzix-szel vágott csoda, még régebben kunyeráltam valakitől, de már nem emlékszem, kitől... ezúton is köszi! tettem még rá minimális papírt (arany-fehér illetve fekete-fehér csíkost, ezek is NCsD termékek), félgyöngyöket a virágok közepébe, cérnadarabokat, pár strasszt, illetve egy SF nyomdával készített, nyomdázott LOVE feliratot. Ezt követően késznek nyilvánítottam, bár a könyv hátuljával még majd kezdenem kell valamit...

Már csak alkotnom kéne bele valamit, remélhetőleg végre határidőre be is fejezem majd, bár manapság kb. levegőt venni se nagyon van időm délutánonként... vagy csak simán elalszom. :D

Íme, az én időkapszulám:







2016. január 13., szerda

Éjszakai pacsmagolás

A héten rákattantam, hogy újra maszatolós dolgokat akarok alkotni... amióta elköltöztem és nincs asztalom, ez valahogy kimaradt, pedig nagyon szeretem! Nem is találom még minden cuccom, a bélyegzőim például rejtélyes módon eltűntek... erős a gyanúm, hogy a fél pár zoknijaimmal és az eltűnt headsetemmel együtt ülnek valahol egy sarokban és rajtam röhögnek.

Tegnap elmentem a Ferenciek terére a művészellátóba - mwhahaha -, hátha tudok venni 1-2 kincset. Csalódás. Semmijük nincs! Van kb. 5 akvarellfüzet, egyik ótvarabb mint a másik, egyik eladó sem ért hozzá (ja, bocsánat, a kasszás néni igen, de kérdem én, miért ő végzi egy diáklány feladatát a földszinten, miközben az emeleten a művészeti eszközöknél senki nem érti a dolgát??). Ecsetkészlet NINCS. Jaj bocsánat, volt egy DaVinci 3 db-os készlet, de ennyi. Kíváncsiságból körbenéztem más terepen is - bár én maradnék az akvarelles témánál -, hát a rajzceruzákon kívül mindenből hasonlóan gyászos volt a felhozatal. Mindenesetre vettem két akvarellfüzetet meg három ecsetet, a hajam égnek állt az árak láttán, így azt hiszem, innentől rendelni fogok. Mindent. 

Nagyon lelkes voltam, így este - mikor máskor, ha nem 11-kor - nekiláttam előpakolni a motyóim hozzá: gelatos, víztartályos ecset, stencil, gesso, akrilfestékek... majd pizsiben befészkeltem az ágyba, magam elé vettem a kis kartontáblám (köszi, IKEA) és nekiláttam. Nagyjából 1 óra alatt lett meg, de csak mert Miszát folyton arrébb kellett tessékelnem. :D Ez lett a vége :)




A kártya sorsa végül elég sorsszerűen alakult: behoztam ma az irodába, mert be akartam fotózni a blogra, és az egyik kolléganőm nem volt valami jó passzban... kisírt szemekkel jött szembe a folyosón, tehát azt hiszem, a sors akarta, hogy ma behozzam. Remélem, sikerült picit feldobnom a napját :)

2016. január 11., hétfő

Karácsonyi mindenféle

Idén nem volt jobb ötletem ajándékkísérő gyanánt - tavaly kis kesztyűk, előtte rénszarvasok voltak a csomagokon, amiket filcből varrtam, de idén nem volt ihletem... -, így maradtam az egyszerű de nagyszerűnél: festettem. 

Sajnos a nagy részét nem fotóztam be - nem is én lennék, ha nem az utolsó másodpercben készült volna el minden -, de jó móka volt őket elkészíteni :) A tavalyihoz hasonlóan, idén is csináltam pl. bonbont házilag, idén nem kekszes-mascarponést, hanem trüffel golyókat csináltam a kollégáknak - hatékony, gyors, mégis kézzel készült apróság gyanánt - ehhez aztán festettem nekik picike ajándékkísérőket, mindenkinek másmilyent. Természetesen ezt is az utolsó percben, a céges karácsonyi buli délutánján az irodában - amíg már mindenki más otthon készülődött -, így a fotó elmarad a kártyákról... de van helyette a bonbonról :)


Ez mondjuk egy nagyobb doboz, a kollégák - Niki kivételével - 4db-os pici dobozokban kaptak belőle. Ehhez Niki vett még szalmadíszeket, azt is rátettük a dobozra, a vacsorán pedig szétosztottuk mindenkinek :)

Ezután december 21-én ajándékokat csomagoltam az irodában, idén a költséghatékony ámde mutatós megoldás mellett döntöttem, sima barna csomagoló, tortacsipke és selyemszalag:


Ezekhez, bár szerettem volna mindenkinek képeslapot gyártani, nem volt időm mindenkiére :( Így csak pár darabot mutatok, ilyesmik lettek:



Ezután már szabadságon voltam, idén csináltam életemben először tojáslikőrt - valami mennyei lett, ebből hagyományt csinálok!! :) Annyira jól sikerült, hogy az ünnepek alatt ~6 üveggel fogyott belőle. Na azért a családnak és a barátoknak is jutott  ;)


A két ünnep közt a PL-t is kicsit gatyába ráztam, már csak 2 hónappal vagyok elmaradva, azt pedig reményeim szerint még januárban befejezem, így majd jöhet 2016 is! :)
Szóval ... most boldog új évet mindenkinek, akinek eddig nem kívántam! :)


2016. január 7., csütörtök

Karácsonyi scrapbook posta

Mint tavaly, most is megszervezték a lányok a karácsonyi scrapbook postát. Ennek az volna a lényege, hogy kisorsolják, ki kinek csinál ajándékot, és mindenki meglepiként elküldi a címzettjének még karácsony előtt. Alapvetően apróságokból indult ki a dolog, mint pl egy tag, vagy képeslap. Aztán a tavalyi alkalommal kicsit mindenkivel "elszaladt a ló" - a jó értelemben, nem akarok én senkit megbántani - , így egész nagy ajándékok is készültek, aki pedig "csak" egy képeslapot küldött, az kicsit rosszul érezhette magát - ahogyan én is. Bár a posta "nagylelkű" volt, mert elkallódott a csomagom, így bár sajnos szegény Ildi nem kapta meg a kis karácsonyi tag-emet egy kis rénszarvasos dísszel amit én varrtam, de a táborban csináltam neki egy albumot kárpótlásul - ez azért már vetekedhetett a többi ajándékkal is.

Idén úgy döntöttem, én is nagyot robbantok. Pinteresten találtam egy képet, ami azonnal megihletett:


Ugyan nem tudtam elképzelni, hogy fekete alapra dolgozzak, de fehér alapon feketével már inkább. Szépen lealapoztam a kis vásznam, és ceruzával felrajzoltam a fenti fát - kiegészítve még néhány szóval, nekem túl sok volt a szóismétlés az eredeti képen :) Ezt viszont még túl üresnek éreztem, így stencileztem kis csillagokat a kép két sarkába is. Ez sem volt elég ütős... aztán beugrott: ledes izzók! Az Arénában vettem 20 ledes égősort, elemeset - így eldugható a kapcsoló és a zsinór a kép mögé. Felkapcsolva ragasztgattam fel őket, így jobban láttam, hol hiányzik még égő a fáról. Szerintem ütős lett, és még csak nem is nehéz :)

Izzók nélkül:


És felkapcsolt kis égőkkel :) 


Emellé csináltam még egy képeslapot is, de ez már tényleg csak kiegészítés volt:


A lényeg: a címzett szerette :)


2015. december 2., szerda

Viki 30

Sajnos a költözéssel együtt jár, hogy jelenleg nincs asztalom. Se dohányzó, se író, se étkező, így jobb híján maradtam a PL albumomnál - már amennyire van rá időm mostanság. Gyakorlatilag 1 szabad estém van egy héten, de nem bánom, mert nagyon sok mindent kapok most az élettől, amire már régóta vágytam; és boldogabb is vagyok, amióta újra Pesten élek. 
A lakás még sok-sok munka, mire igazán otthonos lesz - és ha a fene fenét eszik is, de lesz asztalom valahogyan -, de jött egy alkalom, amire MUSZÁJ volt újra elővennem a kedvenc scrapcuccaim, és alkotni. Ez pedig Viki barátnőm 30. születésnapja, amire azért már csak dukál egy saját készítésű képeslap :)

Kezdetnek fogtam egy akvarellpapírt, és levágtam belőle egy 13,4*13,4 cm-es négyzetet. Ezt lefestettem gessoval, majd rárajzoltam a szitakötőt (Vikinek van egy szitakötő fülbevalója, amit még tőlem kapott régebben, ez adta az ihletet). Ceruzával, majd alkoholos filccel. És itt jött a kedvenc részem: a pacsmagolás :) A legújabb kedvenc technikám szerint fogunk egy nejlonzacsit (matrica csomagolója volt, asszem, csak elraktam hogy ó lesz még valamire), nyomogatunk rá némi distress inket - én itt most türkizt és sárgát -, bevizezzük és egyszerűen végigkenjük a lapon. Szépen össze lehet folyatni, lesz sárga-türkiz-és még zöldes árnyalatunk is. Aztán hogy a kéknek még adjak egy kis erősítést, sötétkék és világoskék gelatoval is színeztem egy picit, ezt is szépen elkentem egy vizes ecsettel. Lusta voltam felkelni a hőlégfúvómért (értsd: gőzöm sincs, melyik dobozomban van), így megvártam, míg megszárad... addig levágtam egy 14*28 cm-s darabot a fekete fotókartonomból, ez lesz majd a "keret". Félbehajtottam, és a belső oldalára a Pentartos gesso (sűrűbb mint a művészboltos) használatával stencileztem egy darabot a pitypangos stencilemmel, ami így inkább tűzijáték-szerű lett, de egy szülinapnál szerintem még ez is passzol. :) Most ennek kellett száradni, így visszatértem a szitakötőmhöz. 

úgy döntöttem, hogy a kicsit csillogós hatást minimális füstfóliával akarom elérni, így maszatoltam belőle a szárnyakra és a papír két átellenes sarkába is - de ez utóbbi végül nem tetszett.. így oda repesztőfestéket kentem... át is üt, de mégsem feltűnően. Asszem, erre kéne mondanom, hogy direkt így akartam :D Természetesen fröcskölés nélkül is lehet élni, de minek? Így aztán még pöttyöztem is rá... aztán amikor a külső véleményezőm is közölte hogy "most már azért ne rakj rá semmit", akkor abbahagytam ;)

Amikor megszáradt, felragasztottam a fekete kartonomra, majd Sharpie-val beleírtam a kis szülinapi üdvözletet a belsejébe.

Gyanítom, az ünnepelt a mellékelt karkötőnek azért jobban örült, de remélem sikerült picit személyesebbé tennem neki az egészet ezzel az aprósággal mellé :) 

Boldog szülinapot Viki!!! <3


2015. október 1., csütörtök

Snap album újratöltve

Szóóóval az úúgy vooolt... :) Hogy kicsit besűrűsödött a nyár, meg úgy minden az életemben... nem igazán volt sem időm, sem helyem alkotni. De a 3 havi scrap-aszkéta életmód után nem bírtam, bevásároltam a scrapboltban... indult azzal, hogy kéne egy új snap album, mert az előző lassan betelik..folytatódott azzal, hogy pár matrica is kéne, meg dekorfólia, meg akkor már 3d ragasztópaszta, meg snap albumlapok... a végén elég nagy összeget hagytam Csabáéknál, de úgy vártam a csomagom, mint a kisgyerek a karácsonyt :) Nem kapkodta el a postás (ha macska lennék, kaparófának használnám a lábát), de 3 nappal később meg is érkezett a várva-várt csomag:


Egész nap simogattam, szagolgattam...beteges. Tudom. :D De annyira belelovalltam magam, hogy be is pótoltam némi elmaradásom, egészen pontosan júnuis 28-ig. Azzal telt be a régi album. :) És most már majd nekikezdhetek ennek a kiwizöld szépségnek <3

Addig is néhány fotó az elkészült oldalakról - nagyon sok lett, de mivel ez egy napló, nem tudok túl sok mindent megosztani... a lényeg, hogy jó visszaolvasni mik történtek ebben a fél évben, így azt hiszem, a scrapbooknak ez az ága végleg megfogott :)







2015. augusztus 4., kedd

Ami valamiért kimaradt... a széthúzós képeslap :)

Fogalmam sincs, miért nem raktam végül ki a blogra, pedig nagyon nagy sikere volt a címzettnél. A tarjáni tábor után egy közeli ismerősöm születésnapja volt, neki csináltam egy képeslapot azzal a technikával, amit az egyik lány alkalmazott a tábori fotócserés játékban az általa készített oldalon: a lényeg az volt, hogy a fotó alatt meg kellett húzni egy másik papírt, és még két kép bújt elő a fő fotó alól. Mindenki el volt ájulva tőle, én is :) Aztán elmesélte a facebookos csoportban, hogyan is csinálta, én pedig nem tudtam ellenállni és ilyen technikával készült az én képeslapom is :)

Mivel how its made fotókat nem készítettem, íme a video, ami alapján dolgoztam:


Az enyém pedig ilyen lett (nézzétek el, hogy cuki nyomda híján kézzel rajzoltam a rókát és a nyuszitornyot is):



2015. július 29., szerda

ScrapFeszt - avagy oldal egy profinak :)

Ahogy tavaly (meg talán régebben is, de azt nem tudom), úgy idén is megrendezésre került Tarjánban a SrapFESZT, ami nem a hagyományos értelemben vett tábor. 
Ebbe a táborba - kizárólag meghívásos alapon - azok a lányok szoktak menni, akik már kicsit régebb óta scrappelnek, már nem nagyon járnak el a "lelkes amatőrök" közé a tanfolyamokra - elvégre van, aki már 8-10 éve csinálja -, esetleg nem jutott el az idei 2 tábor egyikére sem, vagy csak szimplán van olyan szerencsés, mint én, hogy kezdő létére elhívták. :) Nagyon izgatott voltam, megtisztelő volt a lehetőség, és alig vártam, hogy tanulhassak tőlük  :)

Sajnos a költözés miatt kicsit összecsúszott a nyaram, most gőzerővel pakolok/szanálok/fejben rendezgetek és logisztikázok, így le kellett mondanom a részvételem - amit borzasztóan sajnáltam, de nagyon bízom benne, hogy talán jövőre is meghívnak. A fotócserés játékra viszont már azelőtt jelentkeztem, hogy le kellett volna mondanom a tábort, így mindenképpen el akartam készíteni :) Veka fotóját kaptam, ami egyrészt nagyon tetszett - jó színek vannak, nem fogok szenvedni vele, hogy semmi nem illik hozzá - , másrészt kicsit meg is ijedtem, elvégre elég nehéz olyasvalakinek oldalt csinálni, akinek már akkor követtem a blogját, amikor még papírhoz sem nyúltam soha... röviden tömören be voltam sz@rva, na. :D A nyomtatóm is épp most sztrájkolt - manapság nem vagyok a gépek barátja -, kifogyott a patronom, így Flóra mentett meg és nyomtatta ki nekem a fotót - színesben. Sajnos ez nem passzolt annyira az elkészült oldalamhoz, így megoldottam, hogy fekete-fehérben is meglegyen a kép - íííígy már tetszett!!!

A tábor előtti este leültem, hogy a sok-sok inspiráció gyűjtése után végre TÉNYLEG nekikezdjek az oldalnak. A választott liftelendő oldal végül ez volt: 


Aztán persze az előkészületeknél szembesültem az első akadállyal: elfogyott a fehér alapkartonom... sírni tudtam volna :/ Aztán tök véletlen a több tonna papírom közt találtam egyet, ami fehér, fekete pöttyökkel... na de ezen nagyjából lehet ugye segíteni, gyorsan maszkoló szalaggal rögzítettem a papírom (így nem kunkorodik fel ANNYIRA), lekentem gessoval az egészet, így már csak átsejlik rajta a sok-sok pötty :) Problem solved. Jöhetnek a színek: az eredetin szerintem víz- vagy anilinfestékkel készültek a pacák, de én lusta voltam külön vizet vinni az asztalhoz - igen, MINDIG elfelejtem...-, így inkább előkaptam a kis distress párnáim (narancs, citrom, kék, rózsaszín), nyomkodtam velük párat egy kis nejlonra (asszem valamelyik stencil csomagolása lehetett), besprickoltam vízzel a gessozott oldalam, és belenyomkodtam a tintás fóliát. Tökjó hatása lett! Hőlégfúvóval még kergettem kicsit a vizes tintát, végül ilyen lett (nem ilyen sárga, csak este ilyenek a fények...):


Ezt követően - szintén gessoval - stencileztem a papírra, jobb felülre kis háromszögeket (utólag belegondolva jobb lett volna csak ennél maradni, de TeaBogi oldalain is olyan szépek a különbözőek...), bal alulra pedig levélmintákat. Sajnos ez utóbbi kissé elfolyt, de összességében mégis tetszett a hatása. :) Eztán kicsit bélyegeztem is, majd jött a neheze: réétegezzünk! Na, ebben még mindig nem vagyok valami profi. De hát mi másra valóak az elrakott papírfecnik, mint arra, hogy ilyenkor jól elhasználjuk őket: a kedvenc maradékjaimból válogatva (pár óra alatt, de psszt) végül sikerült összelegozni a kép alatti rétegzést. Ilyenkor jön a neheze, fel kéne ragasztani. :D Fotóz, majd fotó alapján ragasztgat. Nem lett ugyanolyan, de nekem bejön. :) A kép maga kapott egy kis fehér keretet, a rétegzés után/közben odabiggyesztettem a kedvenc I AM készletemből a 3 kis tollat - nem, ezek sajnos nem kivágatok, egy PL kártyát szentségtelenítettem meg és használtam erre a célra -, plusz itt is felhasználtam a SF KIT klub díszítőelemeit. Végül picit pacáztam, írtam, firkálgattam... és végülis késznek nyilvánítottam. Íme. :)







Péntek este leugrottam a lányokhoz, hogy levigyem az oldalt, és a legnagyobb elismerés volt, hogy Vekának tetszett az oldal. :) Megnyugodtam, így (bár nehezen hagytam ott őket) indultam is vissza Budapestre. :)

Amiket felhasználtam: 
- Gesso
- Fekete alkoholos filc
- SF bélyegző - virág (SF KIT Klub júniusi készlet)
- ScrapTábor chipi (NCsD, Szedresi táborban kapott ajándékcsomagjából)
- SF címkék (júniusi KIT klub)
- Fehér cérna
- Fekete mist (Pentart)
- Maradék papírok
- Pauszpapír