2014. december 28., vasárnap

December daily #1

Elkezdtem végre a decemberi albumom, ami nagy szó, tekintve hogy még karácsonykor sem jött meg a karácsonyi hangulatom... valahogy semmi kedvem nem volt elkezdeni, pedig már van fotónyomtatóm is, meg minden.. na mindegy, pár napja végre nekikezdtem, és csináltam is vagy 10 oldalt :) Szóval mivel nem tudom, milyen ütemben fogok haladni, és mert már erről is elég sok a fotóm, úgy döntöttem, megosztani is részletekben fogom - ahogyan haladok vele, folyamatosan. 

Az alapkoncepcióm, hogy varrok és pacázok. Ez most a két legnagyobb szerelem, no meg így adok némi egységességet az egésznek :) Az albumom borítója még november végén elkészült, azt is ad-hoc jelleggel készítettem, egyszer csak megszállt az ihlet. Edina albumjából maradt még textilem, úgyhogy azzal vontam be a vastag kartont amit még Edit anyák napi tanfolyami eszköztárából mentettem... :) Tudtam én, hogy sokszor fog ez még jól jönni! A borítón a már említetteknek megfelelően varrtam és pacáztam, gessoztam, hődomborítottam, sőt, még újra is hasznosítottam: a Juditnak elkezdett - de félbehagyott - könyves albumból kitépett lapok egyike is a borítón landolt, a kis karácsonyi bonbonjaimra szánt étcsoki imádni való, retro csomagolásával együtt :)



Az első két oldalam pedig szigorúan véve nem is decemberi, de mégis ide illik... advent első vasárnapján, november 30-án korizni mentünk Vikivel <3 A második kép alatti kihúzható komment kártyára majd megkérem, hogy írjon nekem ő valamit :) A kis szalagfityegőket Sipi egyik régebbi albumjáról lestem el ;) Ha netán idetévedne, remélem nem haragszik érte :)



A következő két oldalon a pesti karácsonyi kivilágítást örökítettem meg, egyrészt mert imádom, másrészt meg azért, mert ahogyan a képek készültek, az egy nagyon kedves emlék nekem... <3


A következő oldalpár Judit hatlaposának prototípusát örökíti meg, ami - bár felszeletelve nem volt hozzá szerencsém, csak a részeit kóstoltam elkészüléskor - szerintem isteni lett :) A karamellkrémmel kicsit talán túl óvatosan bántunk, így megmaradt egy csomó... Nórika nekiült enni kiskanállal. :D Amit ő meghagyott, nővérem betermelte. Hiába no, az alma, meg a fája :)


A következőkben a Norka adventi vásárára készült filcdíszekről írtam, amiknek a vártnál nagyobb sikere is lett. Egyébként annyira belejöttem, hogy nem csak oda varrtam, de a kollégák/barátok csomagjainak többségére is került belőlük. :)



És az utolsó elkészült oldalam, Nóri tüneményes köntöséről... :) A kedvemért még a kapucnit is felvette, bár általában nagyon utálja, ha a fején van... :) De egyenesen zabálnivaló benne <3


3 megjegyzés:

  1. Hát persze, hogy idetévedtem és örülök, hogy inspirálhattalak kicsit, a szalag az jó cucc, még ha nem is trendi most, én is métereket fogok használni :-). Nagyon tetszik az albumod, jó mozgalmas, várom a folytatást!
    A varrolmányaid meg szenzációsak, én is próbálkoztam ilyesmivel, de nem tömeggyártásra. Jövőre viszont többet szeretnék varrni, mert az is jó móka!.

    VálaszTörlés
  2. Köszi, azt hiszem tovább is fejlesztem majd, mert annyi képem lett, hogy muszáj lesz lapozósra csinálni... és lapozáskönnyítésnek is simán rakok rá szalagot szerintem :D

    Egyszerűen imádom én is a karácsonyi szalagocskákat, csak mindig sajnálom elhasználni... de így legalább láthatom őket később is :)))

    VálaszTörlés