Sajnos a költözéssel együtt jár, hogy jelenleg nincs asztalom. Se dohányzó, se író, se étkező, így jobb híján maradtam a PL albumomnál - már amennyire van rá időm mostanság. Gyakorlatilag 1 szabad estém van egy héten, de nem bánom, mert nagyon sok mindent kapok most az élettől, amire már régóta vágytam; és boldogabb is vagyok, amióta újra Pesten élek.
A lakás még sok-sok munka, mire igazán otthonos lesz - és ha a fene fenét eszik is, de lesz asztalom valahogyan -, de jött egy alkalom, amire MUSZÁJ volt újra elővennem a kedvenc scrapcuccaim, és alkotni. Ez pedig Viki barátnőm 30. születésnapja, amire azért már csak dukál egy saját készítésű képeslap :)
Kezdetnek fogtam egy akvarellpapírt, és levágtam belőle egy 13,4*13,4 cm-es négyzetet. Ezt lefestettem gessoval, majd rárajzoltam a szitakötőt (Vikinek van egy szitakötő fülbevalója, amit még tőlem kapott régebben, ez adta az ihletet). Ceruzával, majd alkoholos filccel. És itt jött a kedvenc részem: a pacsmagolás :) A legújabb kedvenc technikám szerint fogunk egy nejlonzacsit (matrica csomagolója volt, asszem, csak elraktam hogy ó lesz még valamire), nyomogatunk rá némi distress inket - én itt most türkizt és sárgát -, bevizezzük és egyszerűen végigkenjük a lapon. Szépen össze lehet folyatni, lesz sárga-türkiz-és még zöldes árnyalatunk is. Aztán hogy a kéknek még adjak egy kis erősítést, sötétkék és világoskék gelatoval is színeztem egy picit, ezt is szépen elkentem egy vizes ecsettel. Lusta voltam felkelni a hőlégfúvómért (értsd: gőzöm sincs, melyik dobozomban van), így megvártam, míg megszárad... addig levágtam egy 14*28 cm-s darabot a fekete fotókartonomból, ez lesz majd a "keret". Félbehajtottam, és a belső oldalára a Pentartos gesso (sűrűbb mint a művészboltos) használatával stencileztem egy darabot a pitypangos stencilemmel, ami így inkább tűzijáték-szerű lett, de egy szülinapnál szerintem még ez is passzol. :) Most ennek kellett száradni, így visszatértem a szitakötőmhöz.
úgy döntöttem, hogy a kicsit csillogós hatást minimális füstfóliával akarom elérni, így maszatoltam belőle a szárnyakra és a papír két átellenes sarkába is - de ez utóbbi végül nem tetszett.. így oda repesztőfestéket kentem... át is üt, de mégsem feltűnően. Asszem, erre kéne mondanom, hogy direkt így akartam :D Természetesen fröcskölés nélkül is lehet élni, de minek? Így aztán még pöttyöztem is rá... aztán amikor a külső véleményezőm is közölte hogy "most már azért ne rakj rá semmit", akkor abbahagytam ;)
Amikor megszáradt, felragasztottam a fekete kartonomra, majd Sharpie-val beleírtam a kis szülinapi üdvözletet a belsejébe.
Gyanítom, az ünnepelt a mellékelt karkötőnek azért jobban örült, de remélem sikerült picit személyesebbé tennem neki az egészet ezzel az aprósággal mellé :)
Boldog szülinapot Viki!!! <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése