Gyerekkorban a nyár egy olyan tökéletes
és boldog időszak volt, amikor igazán semmire sem volt gondunk. Nem kellett
tanulni, nem kellett iskolába/óvodába menni, nem kellett korán kelni, meleg
volt, sütött a nap és az a 3 hónap csak a miénk volt! Amióta dolgozom, nagyon
hiányoznak a gyerekkori nyarak, bár már jóval korábban – kb középiskola
környékén – észrevettem, hogy olyan, mintha sokkal rövidebbek lennének a nyári
szünetek… Nem tudom, ki hogy van vele, de ahogy öregedtem, a végtelennek tűnő
nyár egyre rövidebb lett.
Amikor kézhez kaptam a scrapfellow
csomagját, valahogy a régi gyerekkori nyarak jutottak eszembe... hihetetlenül
inspiráló volt, az egész készletből áradt a meleg, a napsütés, a vidámság, a
bohóckodás, a mosolygós, kiskori érzések... Éppen ezért összeállítottam egy kis
bakancslistát erre a nyárra (ami amúgy egész véletlen épp egy kihívás is volt a Scrapbookosok csoportban is, ugyanis Flóra a maga 25-ös listájával mindenkit lázba hozott egy hasonló elkészítésére), amit továbbfejlesztettem arra, hogy gyerekkoromban
mi tette igazivá a nyarakat... 25 apróság, amit ezen a nyáron MINDENKÉPP
szeretnék újra megvalósítani, hogy ha csak zanzásítva is (nagyjából 2 hetem
lesz majd szabad), de visszahozzam azokat a programokat, amiktől a nyár
nagybetűs NYÁR lett; amikor pedig beköszönt az ősz (hopp, be is borult az ég
erre a szomorú gondolatra), ezeket az élményeket albumba is szeretném rendezni
:)
Bakancslistám alapjaként a kedvenc
papírom használtam a júniusi készletből (asszem, ezennel végleg eldőlt bennem, hogy a KIT Klub KELL!), ami a csíkos - oldalt rózsaszín-sárga mintás lett. Erre
aztán rávarrtam még másik három papírból egyet-egyet, ügyelve arra, hogy a
rózsaszínes- sárgás-kékes vonalat tartsam, ami az alappapírban megjelenik.
Színesre szerettem volna, mert a nyár számomra mindig egy csodálatos szín
kavalkád. :)
Az írógépem egy ideig sztrájkolt, de
szerencsére erre az oldalra ő is kedvet kapott, így a listám azzal írtam meg,
majd pontonként ragasztottam fel kis csíkokban, így az alatta lévő papír sem
tűnt el teljesen. Beleszerettem a finom pihe-puha sárga szalagba, így az került
a szöveg mellé függőlegesen, illetve ebből kötöttem egy kis masnit is alulra. A
masni viszont magányosnak tűnt, szóval köré kezdtem pakolgatni a
díszítőelemeket... odapróbálgattam őket, ami tetszett, az maradt :) A citromos
pausz az egyik nagy kedvencem, de mivel túlságosan átütött rajta a csíkos
papír, így fehér alapkartonra ragasztottam media glue-val, és úgy raktam az
oldalra. az egész citromot 3D ragasztókockával tettem rá, hogy kicsit
kiemelkedjen a síkból. Erre jött a sok-sok kedvenc öntapadós chipboard és
címke, amiből alig győztem válogatni, rengeteg illett volna ide!! A varrásból
megmaradt cérnából itt-ott tettem a díszítés alá is, illetve a kedvenceim - a
szóbélyegzők - is kaptak egy kis szerepet. Először aggódtam, hogy az amúgy is
feliratos oldalra nem illenek majd a címkék és a feliratos díszek, de
összességében mégis tetszik az egész :)
A legvégén még pacáztam is itt-ott (nem
is én lennék, ha nem), és végül késznek nyilvánítottam... sajnos a ScrapFellow kreatív csapatába nem kerültem be, de talán ez most így is volt jól. A költözés és egyéb hercehurcáim miatt amúgy sem tudtam volna most még teljes gőzzel benne lenni, így remélem, lesz majd még alkalmam máskor is jelentkezni. Addig is, a kész oldal:
Hú de jó lett, igazi pakolós nyalánkság. Öröm olvasni a soraid, az embernek kedve támad scrappelni. :-)
VálaszTörlésKöszönöööm!! :) Hát scrappelésre fel! Bár...ebben a melegben elég nehéz nekiállni :)
TörlésDorka! Jól néz ki! Kívánom, hogy mind sikerüljön :)
VálaszTörlésDe meglepődtem, hogy te is írtál rá :D Köszönöm!! :))
Törlés6-os ponthoz csatlakoznek! :)))
VálaszTörlés